KÖSZÖNET

Sziasztok!❤ Tudom jó pár ideje nem voltam elérhető,de most igérem mindent bepótolok. Viszont a mai nap mindenkinek nagyon fontos,köztük nekem is. 6 éve ilyenkor,2010.06.23.-àn Simon Cowell élete legjobb döntését hozta.Öt különböző fiúból egy bandàt alakított, akik hihetlen nagy hatást gyakorolnak rajtunk. Sok dolgon mentünk keresztül velük,vot táncolàs,síràs,kacagás, síkoltozàs,hülyéskedés és még sorolhatnàm,de fölösleges,mert mi mindig mellettük àlltunk az utolsó percekig. Csak mi érthetjük mi az csíkos póló,amikor az utcàn meghallod,hogy valaki Kevinnek hívja a galambot és felnevetünk,vagy amikor répàt ràgcsálunk és közben ràjuk gondolunk.Szerintem kismillióegyszázezer történetet tudnànk még mesélni,de fölöslegesnek tartom,hisz mindeki szívében ott élnek a pillanatok az elejétől kezdve a videó naplókon àt az utolsó koncertig. Lehet a végére csak négyen maradtak,de számomra mindig ott lesz az a bizonyos ötödik személy is!! Ezzel a kis szöveggel szeretném nekik meghàlàlni mindazt amit nyújtottak nekünk! KÖSZÖNÖM FIÚK MINDENKI NEVÉBEN,HOGY VAGYTOK ÉS MINDENT AMIT KAPTUNK TŐLETEK!!!❤❤ ÖRÖKRE EMLÉKEZNI FOGUNK RÀTOK BÀRMI IS LESZ!! DIRECTIONER SZÍV,DIRECTIONER LÉLEK,DIRECTIONER LESZEK,AMÉG ÉLEK!!!!!🎵🎵🎵❤❤🎵🎵🎵

2.Fejezet

Kami szemszögéből: Csörömpölésre riadtam fel. Gondoltam valamelyik marha ejtett el valamit. Nagy nehezen tàpászkodtam fel az ágyból,és belecsúsztam a papucsomba.Most úgy gondoltam,jobb ha nem nézek a tükörbe,inkább a konyhára összpontosítottam. Fèlig csukott szemmel botorkáltam le a helységbe,ahol a barátom állt nekem háttal. Halkan osontam mögé,mire ràvetettem magam,és egy aprócska puszit nyomtam az arcára. Mielőtt átölelhettem volna,ijedtében óriásit visított. Te jó ég! - Hiszen te nem is Niall vagy?!!! - Erre én is rájöttem.-nevetett fel. - Hmmm...Most mit mondjak?-pislogtam rá. - Amúgy Harry vagyok.-nyújtotta a kezét. - Ki gondolta volna? - Te meg Kamilla,ugye? - Valami olyasmi,de a haveroknak csak Kami. - Szóval a haverod vagyok?Ja tényleg,hisz arcon csókoltál. -Argggggg...Nehéz eset vagy! - Kalóz vagy? - Persze kiskorom óta...- csóváltam a fejem. - Kèrsz?-mutatott a kávéra. - Ühüm.-totyogtam az asztalhoz,amin egy cetli állt. "Jó reggelt Szépségeim! Elmentünk vásárolni,este fele jövünk!!! XXXX: Niall és a fiúk Ui: Kami,érezzétek jól magatokat Harryvel! De nem rosszalkodni!!! Puszi: a Kupidótok!! - LOUIS!!!-esett ki mind a kettőnk szájából. - Honnan tudtad?-kérdezte. - Volt szerencsém megismerni.-kortyoltam bele a kávémba.-Hmmm...Fincsi. - Na végre kinyögted!Ám tudtam, ez a híres specialitásom a hajammal egybevéve. - Khmmm...Azèrt vissza az egóval Styles!! - Lehetetlen dolgot kèrsz tőlem Csillagom!-kacsintott.-Na de akkor... - Igen?? - Mesèlj magadról! Hogyan ismerkedtèl meg az èn ír szerelmemmel? - Biztos most akarod megvitatni? - Hàt akkor inkább mit csinálunk ma?? - Csinálunk? Mi ketten?Pffff...Miért is ne? Tetszetős ötlet!! - Valamièrt sejtettem "Harry merre?" kisasszony.-vágta a fejemhez. Tessék??-gondoltam magamban. Ezt honnan a fészkes fenéből tudja?Èpp beszédre készültem,mire ő megelőzött,mintha tudta volna mit akarok. -Nyugi,én mindent tudok. 20 perc múlva tali lent!-adott puszit az arcomra.-Ha màr te is,akkor èn is.-erre kiviharzott.

Harry szemszögéből: Nagyon megijedtem,mikor Kami rámvetette magát. Sokat hallottam róla,és arról is tudtam,hogy itt van,de azt hittem rég lelépett a srácokkal. Igazán meglepetésként ért,amit tegnap este Lou haverom mondott. Engem keresett...Most meg igent mond az ötletemre. Hmmm...Érdekes...Viszont egyben biztos vagyok,a pusziját cseppet se bánom. A testem egyszerűen lángolt az érzéstől. Jobban megszeretném ismerni,mégha lehetetlen is. Hogy miért?...Niall miatt. Ismerem őt. Annyira le lehet venni a tettein az érzéseit a lány iránt. De akkor mire megy ki ez a játék? Miért hagytak minket itt kettesben?? Érthetetlen. -Styles?-hallatszott a hangja.-Mit vegyek föl? -Séta!Szóval valami kényelmesebb ruhát! -Melegítő,fehér pólóval és tornacipővel? -Kamilla!Tök nyolc,csak gyere már! Eszméletlen ez a csaj!Pár perce ismerem,mégis nagyon bírom a személyiségèt. Kíváncsian várom mi sül ki ebből,mert bevallom fogalmam sincs ,viszont azt tudom,hogy nem a gyorsaságáról híres. Kami szemszögéből: Màr vagy háromnegyed órája kocsikáztunk a városban,amit szóvá is tettem. -Nem akarok bunkó lenni,de nem arról volt szó,hogy sétálunk? -Ja,asszem ja...Szóval gyerünk kifelé! Nyomás!-lökdösött ki a fekete szépségéből. -Na-na-na-na! Àlljunk csak meg! Most itt hagysz? -Dehogy hagylak te hülye,csak...-erre elindult a sorral együtt. Hát kösz Styles! Idegesen forgólódtam a tömegnyomorban a haveromat keresve. 10 perc után el akartam sétálni,amég valaki meg nem ragadta a csuklóm. -Hova,hova? -Elàrulnàd,hogy mi a fészkes fenènek hagytàl itt? -Mondjuk,mert a kocsim nem parkol le magától?! Ám is,ne hisztizz,árt a szépségnek! -Ami nincs! -Miért beszélsz magadról így?Ne becsméreld le magad!Igazán szép lány vagy,ès mèg egyszer meg ne halljam! -Inkább azt mondjad merre vegyük az irányt? -Gondolom,mivel az Oxford Street-en vagyunk,ezért biztos vásárolni akartál,szóval...Irány vásárolni! A mondatomra csak nevetve bólogatott. Harryvel elsőnek a Disney boltot támadtuk meg,aztán a Zaràban kötöttünk ki,ahol egy kisebb divatbemutatót tartottunk egymásnak,utána a fodrászhoz estünk be,míg vègül kb. így tartott az egész napunk. -Ugye tudod,hogy különleges vagy?-kócolom össze göndör fürtjeit,miközben az autónkhoz cipelt vissza a hátàn. Igen a hátán,mivel a lábam majd kitörtem. -Csakugyan? -Ühüm. Talán közrejátszik az,hogy senkit se engedtem még magamhoz ilyen közel már az első nap. -Nos...Akkor köszönöm!-szorított rajtam. -Àucs!Mi a fene? -Vedd ezt ölelésnek!Csak így nehéz egy picit.-célzott rám. -Lökött!-kuncogtam fel. Az út hazàig gyorsan telt. A házban beérve könnyen észrevettük a többi bandatagokat,akik a nappaliban ugràndoztak. A mellettem állcsorgó fiúval gyorsan felosontunk a lépcsőn mielőtt kiszemeltek volna. Harry hirtelen megtorpant a szobám ajtaja előtt,majd kérdően nèzett a szemeivel. -Nyugodtan gyere.-invitáltam beljebb. -Köszönöm.-vetődik le az ágyra.-Ahj...Életem legjobb napja volt a mai!Egész jól éreztem ma magam veled! -Ezt örömmel hallom,mivel én is!Ismételni kéne! -Hmmm...Rendben,de...-húzott le mellé. -De mi? -Csakúgy,ha ezt elfogadod!-nyúlt a zsebében lévő kisdobozèrt.-Szeretném ezt úgymond a barátságunk jelèül adni neked,hogy sose felejts el!-nyújtotta át.

-Úristen!Ez gyönyörű!-hüledeztem.-Harry,è-è-èn nem fogadhatom el! -De igen!Kèrlek!-adta a kezemre. -Soha nem fogom levenni!Ígérem!Persze azt nehezen,hogy örökké fiatalok maradunk!-öleltem meg,és egy puszit akartam nyomni az arcára,amibe belefordult,így pont a szája sarkàn landolt az enyém. -Vas Happenin' Boys?-csapódott ki az ajtó,mire szétugrottunk.

Sziasztok!:)

Tudom itt is nagyon sokat kések az új résszel,mint a másik blogomon,de kérlek ne haragudjatok,igérem nem sokára jön teli izgalmakkal :) Addig is Nagyon Boldog Karácsonyi Ünnepeket Kívánok Nektek ezzel a kis képpel! :3

1.Fejezet

Kamilla szemszöge:

- Kamilla! Siess már! Le fogod késni a gépet!

- Jól van, jól van! Sietek! - kiabáltam vissza apunak.

Mielőtt lebotorkáltam volna, gyors pillantást vetettem egy képre.

- Két óra múlva látjuk egymást.

15 perc elteltével indultunk is a repülőtérre. Gyors búcsút vettem a szüleimtől. Kicsit furcsáltam a helyzetet, mivel egyedül indulok neki ennek az utazásnak. A félelem uralkodott rajtam, hisz a barátomnak fogalma sincs, hogy hozzá készülődök. Nem tudom, mi lesz. Örülni fog, vagy inkább elküldeni? Egész úton ezen járt az eszem. Egy és fél óra után landolt a gép.

- Hát itt lennék - gördült le a könnycsepp a szememből. Szereztem egy taxit, amibe gyorsan bepattantam, és hadarni kezdtem a sofőrnek a címet. Hamar odataláltunk. Kiszálltam, majd a ház felé vettem a lábaim.

Tudtam, hogy senki se tartózkodik otthon rajta kívül. Nagy levegőt vettem, mire elfordítottam a kulcsot a zárban. Beléptem. Lepakoltam halkan az előszobàban,aztán a fiú keresèsère indultam. Nem találtam, ezért felindultam a szobája irányába. Bekopogtam hozzá. Ott állt háttal nekem. Odaosontam mellé, mire megfordult,és lefagyott.

- Te-te-te! Kamillaaa!!! - ugrott a nyakamba, így az ágyán kötöttünk ki.

- Meglepetééés! - Sírva borultam a karjaba.

-Ne, ne, ne! Ne sírj!

- Hiányoztál, de nagyon! - nyomtam bele az arcom a mellkasàba. - Azt hittem, elfelejtettèl!

- Ahjjj...Te kis butus,téged soha! Nekem sokkal jobban hiányoztál! Viszont mit keresel itt? -értetlenkedett.

A kérdésére egyből válaszoltam. Minden titkot elmondtan neki az utazásról. Jól esett látni rajta a boldogságot.

- Nagyon Szeretlek! - mondta.

- Én is nagyon Szeretlek Niall! Sose akarok hazamenni innen! Sose!

- Egyszer elengedtelek, többet nem foglak! - ölelt át szorosan.

Erre vágytam! Szükségem volt rá! Mellette mindig boldogság fogott el. Mellette önmagam lehetek. Órákig beszélgettünk,miután elhatároztuk, hogy elmegyünk a városba sétálni.

Niall szemszöge:

Istenem... Annyira meglepett Kami itt léte. Mióta elköltözött, az életem teljesen megváltozott. Hirtelen minden porba hullt. Nélküle senkinek éreztem magamat. Persze irtó klassz dolognak számított az X-Factor, meg a fiúkkal való ismeretség, de valami talán hiányzott, mégpedig ő. A Thamse partján sétálgattunk, mikor eleredt az eső. Felém fordulva,mindkettőnkből előtört a röhögés. Sebesen haladtunk a kocsi közelébe.

- Annyira jól esik ez a kis eső -mosolyogva ült be mellém.

- Nekem kevésbé! Tönkre baszta a napunkat!

- Hahóóó! Itt van az egész nyár előttünk!

- Hogy mi? - kérdeztem. - Az egész nyár?

- Igen az egész nyár! Csak te meg én!

- Csak te meg én?

- Horan! - bökött oldalba. - Muszáj mindenegyes mondatomat megismètelned?

- Muszáj relytèlyeskedned? Esetleg több titkolni valód nincs már mára? - húztam fel a szemöldököm.

- Mmm... Azt hiszem... Pasz -nevetett.

Az út további részében Kami elmesélte a kerek életét, amit Magyarországon élt át. Biztos tökéletesen érezte magát, ahogy néha felkuncogott, bár látszódott rajta, a szíve mégis idehúzza Angliába.

- Hey! - törtem meg a csendet. - Mi a véleményed arról, ha srácok az estét nálunk töltenèk?

- Srácok?

- Mármint az együttes.

- He?

- A One Direction.

- Ja, persze! Dehogy baj!

Kamilla szemszöge:

A One Direction. Hát persze! Neki ott van a banda, ezt rohadtul elfelejtettem. Kicsit elszomorodtam, amit rögtön észre vett.

- Figyelj! - fogta meg a kezem. -Minden a legnagyobb rendben lesz. Ők iszonyú kedvesek, főleg a magad fajtàval.

- Magam fajta? Azt se tudják ki vagyok!

-Tényleg? Tévedésben élsz, Kedvesem. Mindenki tud mindent,persze a legtöbbet a rajongód!

- Rajongó? - pattant ki a szemem.

5 óra múlva:

A csengő hangjára ébredtem fel Niall mellől.

- Kellj már fel! - vágtam neki a párnát.

- Mi-mi-mi van? - fordult le az ágyról.

- Itt vannak a fiúk!

- Óóó...Baszki! Bealudtunk! - rohant az ajtóhoz. - Kami, itt nincs senki!!

- Eskü! Csengettek! - bámultam rá.

- Te hazudsz! - lépett közelebb, és a karjaiba kapott.

Egy hatalmas puszival ajándékoztam meg, mire elpirult.

- Szép jó estét nektek! - hallottuk a hátunk mögül.

- Èn mondtam, hààá! - vágtam a fejéhez a Szöszinek.

- Hát ti? - tette fel hozzájuk a kérdést.

- Tesókàm, borzasztó lassúak vagytok. A hátsóajtót használtuk -adott valaszt Liam.

- Sziasztok! - köszöntem. - Harry merre?

- Harry? - csattantak fel egyszerre.

Gratulálok Kamilla!Ezt ugyan miért mondtad?Mekkora marha vagy!-Harry merre?Ennél feltűnőbben nem tudtad volna? - szitkozódtam,aztán próbáltam rendbe hozni a félreértést.

- Öhmmm... Igen, mert a haverom szerint mindenki jön.

- Pontosan, csak késik - fordult Zayn felém. - De mi ez a kíváncsiskodàs kisasszony?? Hmmm...Tetszik? - nevettek.

- Szép volt Malik,nagyon szép,de el kell keserítenem a te kis hülye képzeletedet, mivel nem! - vágtam vissza.

- Gyerekek, bemutatom nektek Kamit! - röhögött a barátocskàm.

- Örülök az ismerkedésnek -nyújtott kezet mèg mindig mosollyal Zayn.

- Szintúgy! - vigyorogtam.

- Indulhat a buli? - üvöltött fel Louis.

- Buli? - ismételtem a szavait.

2 óra múlva: (Niall szemszöge)

Az este egyre jobban elfajult. A zene hangosan szólt, mi meg a parket közepèn tomboltunk. Meglepőtsègemre, a barátosnèm teljesen feloldódott körülöttünk. Egyre közelebb került a testével hozzám. Az illata csodával töltött el. Lehetetlen... Nem tehetem... Nem szerethetek belè másodpercek alatt. Barátoknak kell maradnunk,nyugtattam magam. Most a tervemre kell koncentrálnom. Remélem sikerül.

- Milyen terv? - hallotta meg Liam.

- Holnap reggel meglàttod.

- Reggel?? Itt se leszel!

- Tudom,visszont Ha... - szakítottam félbe a mondandómat, mikor megpillantottam a lány közelségét.

- Sziasztok! - mosolygott - Niall,mennyire bànod ha most lepihennèk?

- Kicsit se. Menj nyugodtan - simítottam meg a hátat.

- Akkor jó éjt fiúk!

- Neked is - mondtuk egyszerre a haverommal.

- Szóval, miről van szó? - tért vissza a témára a mellettem álló fiú.

- Igazából semmi. Reggel meglàtjátok - kacsintottam rá.

A party kb. 2 óráig folytatódott, aztán mindenki elvonult az álmait dédelgetni.

Bemutatkozás

Kamilla vagyok,egy 18 éves lány. Magyarországon születtem.Londonban éltem 14 éves koromig,aztán Budapestre költöztünk vissza a családommal együtt. A változás eléggé megviselt,mivel minden ismerősömet,köztük  a legjobb barátomat is ott kellett hagynom. Emiatt rosszul éreztem magamat. Nehezen illeszkedtem be az itteni életbe,viszont a nyár most kezdődött. A szüleimmel úgy döntöttünk,hogy a nyaramat a régi hazàmban tölthetem,akár mint a régi szép időkben. A hír hallatára iszonyú  boldogság öntötte el a szívemet. Izgatott vagyok,hisz a legszebb dolog,ami most történhet velem. Kalandokat keresni,és boldogságra találni ott. Remélem sikerülni is fog. Már csak 2 nap van hátra az útig. Alig várom. Nagyon hiányzik ő. Jó lesz látni 3 hónapig. Vele tölteni az időm,akivel az egész életem  eltöltöttem eddig. Persze az ő tudta nélkül.